-bolognai szósz-

vannak dolgok, amik régóta izgatnak, ilyen a bolognai szósz és az élet értelme. ez utóbbi leginkább csak januárban és egyéb szürke hétfőkőn illetve szerdánként izgat. a tavaszi és nyári hónapokban szinte eszembe sem jut efféle bolondságokon gondolkozni, mert huszonöt fok felet, mindennek van értelme.

viszont a bolognai szósz sose nem fért a fejembe, hogy hogy kerül bele a répa és a zeller. a megérzéseim most is jók voltak, leginkább sehogy, annak ellenére állítom ezt, hogy a szakács iskolában is így tanítják, meg persze sok más furcsa dolgot, mint például a stíriai metélt és a finom főzelék, az egyik nem létezik, a másik meg egyáltalán nem finom, sőt...

na de vissza a szószhoz, mert remek szakácskönyvek sorát kaptam a Jézuskától (mi mást), egyenesen Olaszországból, kitűnő szerzőktől, ezek hosszas tanulmányozása után kijelenthetem a bolognaiban nincs zöldség, sem bazsalikom, sem oregánó, sem szalonna kocka, sőt még gomba sem! ami van, az hagyma, fehérbor, só, bors, paradicsom és türelem. életem legjobb bolognai tésztáját sikerült elkészítenem, íme a recept:

fél kiló darált hús fele sertés, fele marha

egy evőkanál vaj

egy evőkanál oívaolaj

hat evőkanál száraz fehérbor

két evőkanál sűrített paradicsom

két darabolt paradicsom konzerv

só és frissen örölt bors

közepes hagyma kockázva

serpenyőben felolvasztom a vajat az olívával, rádobom a hagymát, majd mehet a hús, szépen hagyom, hogy színt váltson, persze néha kevergetem, hozzá kanalazom a bort, belekeverem a sűrített paradicsomot, a konzerveket is, jőhet egy keverés, és a fedő. kis tűzön jó másfél órát hagyom rotyogni. természetesen időnkén érdemes megkeverni.

mellé főzök tésztát és veszek parmesán sajtot.